2017. január 21., szombat
01
02
03
09
05
06
07
04
08
12_2
13
14
10
11-2
1001 komolyzenei felvétel : A Bécsi Újévi Koncertek
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu
2015. január 01. csütörtök, 00:50

karajan1 Mi mással is kezdhetnénk az Újévet, mint a Bécsi Újévi Koncertek bemutatásával ? Akinek esetleg ilyen vagy olyan okból nem volt lehetősége megtekinteni január elsején a TV-közvetítést, annak kárpótlásul álljon itt egy kis válogatás az elmúlt évek koncertjeiből:

 Elsőként az ízelítő-dal: az Anna-polka, melyet először a 90-es évek legelején hallottam az első CD-lemezek egyikén, mely a Classical Masterworks in Digital címet viselte. E sorozat elé kiadott válogatáslemezen az ifjabb Johann Strauss-tól épp ez a dal volt hallható. Aztán ennek a lemeznek valahogy lába kelt és én évekig kerestem-kutattam hasztalan. A végén már beértem volna az Anna-polkával is, de sehogy sem tetszett egyik verzióban sem, azok közül, amit hallottam.
Mígnem röpke 10 év után elém hozta az élet azt a felvételt, aminek e címadó könyvet is köszönhetem, ugyanis egy időben leltem mindkettőre a dublini központi könyvtár zenei részlegén. Meghallgattam az ott fellelhető összes Anna-polkát és az egyiknél megtörtént a kisebb csoda, jobbat találtam, mint kerestem. Ez volt a Karajan-féle felvétel 1988-ból. Ekkor fedeztem fel a könyvek között az 1001 komolyzenei felvétel,amit hallanod kell... c. könyvet, amelyben felleltem az idevágó Strauss-részt is, benne az épp felfedezett lemezzel, amit az ítészek a legjobb felvéltelek között ajánlottak. Rögtön szakértőnek éreztem magam- mondanom sem kell- és a könyvet is a szívembe zártam. Ezt nevezik egészséges optimizmusnak? Nem tudom-talán, ill. biztosan :).
Mindenesetre szokásommá vált egy-egy felvételt több verzióban is meghallgatni és ezt ennek a pozitív élménynek köszönhetem(...). Az 1988-as felvételről el szokták mondani, hogy Karajan hattyúdala volt (röviddel azután valóban meghalt). A többi felvételhez képest ez egy rövidnek mondható, kb. egyórás koncert és a világhírű soprán-énekesnő, Kathleen Battle szereplése mellet tele van a legnagyobb Strauss-slágerekkel, mint a Pizzicato- ill. Mennydörgés és villámlás-polka és természetesen a befejező két dal: a Kék Duna keringő és a Radetzky- induló, mely mára Ausztria nem hivatalos himnuszává vált. Ezt a záró darabot csak a 2005-ös koncerten hagyták ki (a karácsonyi szökőár miatt).

abbado1 A köv. felvétel egy válogatás a köv. évi, azaz 1989-es, Claudio Abbado által vezényelt koncertről. A külföldi karmesterek épp ettől az évtől kezdték el egymásnak átadni a pálcát, mely szokás mind a mai napig életben van. Igaz, az első a sorban Lorin Maazel volt még 1980-ban, de ő 7 évig maradt. Ekkor döntöttek úgy a bécsi zenészek, hogy évente más dirigenst választanak a zenekar élére. Ez reklámfogásnak sem volt utolsó, ugyanis egybeesett a világközvetítés megkezdésével. Ekkor jött Karajan, majd őt követte C. Abbado. Véletlen egybeesés, hogy Karajan halála után a berliniek élén is Abbado vette át a Mester helyét. Az olasz karmester által vezényelt 1989-es koncert-kivonat is a Denevér nyitányával kezdődik, majd a Pizzicato-polka párjaként az Új Pizzicato-polka hallható. Ezt követi két Josef Strauss mű, majd egy egyveleg Verdi Álarcosbál-jából. A legvégén pedig az ismert befejezés. (Zárójelben jegyzem meg, a Kék Duna keringő nekem itt tetszik a legjobban.)

boskovsky 3 

Végül pedig az idősebb korosztály kedvence Willi Boskovsky vezényletével hallhatjuk a bécsieket. Ő 25 éven keresztül vezette a zenekart, utoljára épp 1975-ben. Ez egyben egy hanglemez-történeti dátum is, mivel ez volt az első koncert, amelyet digitálisan rögzítettek (a Decca szakemberei).

Aki teheti, ne szalassza el az idei hangversenyt sem, melynek dirigense ezúttal Zubin Mehta lesz.

Azoknak pedig, akik megtisztelnek figyelmükkel itt az oldalon - ezúton kívánok kellemes szórakozást  !

 

  

Cím / Előadó Lejátszás Nagyság Hossz
Anna Polka Op.117
A Bécsi Filharmónikusok - Herbert von Karajan

4.9 MB 4:18 min
Az 1987- es Bécsi Újévi koncert
A Bécsi Filharmónikusok/H.von Karajan

79 MB 69:03 min
Az 1988- as Bécsi Újévi koncert
A Bécsi Filharmónikusok - Claudio Abbado

54.7 MB 39:49 min
Az 1979- es Bécsi Újévi koncert
A Bécsi Filharmónikusok - Willi Boskovsky

111.4 MB 81:07 min

 
1001 komolyzenei felvétel : Csajkovszkij - Diótörő
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu
2013. december 23. hétfő, 07:50

nutcrackerEz a kategória is egy eleddig - sajnos csak angolul megjelent könyv - borítóját használja, de ebben az esetben többről van szó. (Zárójelben jegyzem meg, hogy a magyar fordítás felettébb kívánatos lenne, mivel a könyv hemzseg a magyar előadóktól, akik beválogatása nem kis fegyvertény - innen nézve!) Hiába, úgy tűnik, hogy komolyzenei nagyhatalom vagyunk, amire illik büszkének lenni!

Ez a kiadvány már sokkal jobban elnyerte a tetszésemet és éppen azon ötlet miatt, mert nem csak egy „legjobb" felvételt ajánl meghallgatásra, hanem még három másikat is, amelyeknek az ember, ha birtokában van, megteheti, hogy összehasonlítja őket. Így járok el majd én is és kínálok több felvételt vagy azok részleteit, melyek a legalkalmasabbak erre a célra.

Az első darabnak természetesen van karácsnyi apropója. Csajkovszkij utolsó balettje, A diótörő, melynek rövid történetét Varró Dani foglalta versbe, így elolvasható röpke fél óra alatt, ha valakit érdekel a mese, ill. "re-mese" része.

SNV34017
bwd  album 1/6  fwd
SNV34017
SNV34018
SNV34019
SNV34020
SNV34021

 Az ősbemutatóra 1892 decemberében került sor a Szentpétervári Mariinszkij Színházban, 
melynek zenei igazgatója 100 évvel később már az oszét származású karmester Valerij Gergiev. 
Ma ő a legismertebb „orosz" karmester, aki épp a Kirov Orchestra dirigenseként tündököl. 
(Bár nemrég az egyik komolyzenei magazin címlapján az „Orosz invázió" (Russian Invasion) volt olvasható, 
arra utalva, hogy a szigetországot meghódították az orosz karmesterek, mint anno a brit beatzenekarok az USA-t.)

Visszakanyarodva a Csajkovszkij-műhöz, ez az egyik legismertebb alkotása és népszerűségét épp annak köszönheti,
hogy könnyen befogadható, ugyanakkor nem „olcsó".

A fentebb említett kiadvány a Valerij Gergiev-féle 1998- as verziót hozta ki győztesnek,
akárcsak Tom Moon, az 1000 felvétel, melyet hallanod kell...c. 2008- as könyvében.
Mindketten kiemelik, hogy a zenekar úgy muzsikál, mintha „elektromosan fel lenne töltve"
ill. pozitívumként említik, hogy a 81 perces mű ráfért egy lemezre, de minket ez most nem érint.

Csak a tisztesség kedvéért: a másik 3 „ajánlott":
egy-egy André Prévin, Doráti Antal és Herbert von Karjan által vezényelt felvétel.

Mivel ezek nem állnak birtokomban, összehasonlítás céljából azt a verziót választottam,
amelyben először hallottam ezt a művet. Ez pedig a bostoniak 1990-es felvétele Seiji Ozawa vezényletével.

Leginkább a karaktertáncokat véltem alkalmasnak arra, hogy az ember összevesse a két felvételt.

Megvallom őszintén, nekem mindkettő nagyon tetszik, de ki - ki döntse el maga, melyik áll a szívéhez közelebb.

Ráadásként meghallgatható még egy interjú Valerij Gergiev-vel (sajnos csak angolul),
amelyet a Gramophone magazin 2009. év novemberi számának CD-mellékletében volt szerencsém hallani.

Az interjú megértése nem igényel különösebben jó angol nyelvtudást - csak bátran!!!  :)

Cím / Előadó Lejátszás Nagyság Hossz
Csajkovszkij - A diótörö
Kirov Orchestra - Valerij Gergiev

74.2 MB 81:02 min
Csajkovszkij - A diótörö (a karaktertáncok és a Virágkeringö)
Boston Symphony Orchestra - Seiji Ozawa

17.5 MB 19:07 min
The Real Tchaikovsky
Jeremy Nicholas talks to Valery Gergiev

45.7 MB 33:17 min

 
Mozart, a babák zenéje:)
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu
2012. december 30. vasárnap, 20:41

alt


 

"Kiderült, hogy a babákra Mozart és Vivaldi zenéje hat a legmegnyugtatóbban. "Kísérleti csoportjában az említett zenére minden baba megnyugodott, szívverésük egyenletessé vált, mozgásuk kevésbé volt hektikus. Ezzel szemben Beethovenre, Brahmsra és a rockzenére erőteljes rugdalózásba kezdtek." (Raffai Jenő: Párbeszéd a babával az anyaméhben; Budapest, Útmutató Kiadók, p. 30)

~

"Tudomásom szerint kétféleképpen lehet gyerekeket regresszáltatni. Az egyiket egy francia fülspecialista találta ki. Alfred Tomatisnak hívják. Ő a fül fejlődését tanulmányozta, s rájött arra, hogy már 3 hónapos korban hallunk az anyánk méhében. De nem úgy hallunk, mint a felnőttek. Egész más frekvenciákat hallunk, s ezek a frekvenciák úgy változnak, ahogy a fülünk fejlődik, s egyre nagyobbak leszünk. Amikor megszületünk, akkor egész másképpen hallunk. Van egy-két hely, ahol gyerekeket lehet regresszáltatni úgy, hogy egy labda alakú fürdőszobában, egy jó meleg vízzel teli fürdőkádban ül a gyerek és az anyja. Mind a ketten levetkőznek s beleülnek a fürdőkádba. A falak tele vannak hangszórókkal, s általában Mozartot és az anya hangját játszák kb. egy óra hosszat. A mama és Mozart szól. A mama beszél, majd egy kis Mozart zene jön, aztán megint a mama beszél, s megint egy kis Mozart. Az első nap úgy szűrik a hangot, hogy csak azok a frekvenciák jöjjenek át, amelyeket mondjuk 3 hónapos korban, tehát az első trimeszterben hall a gyerek. A köv. nap a 3 és fél, majd a 4 hónapos kornak megfelelő frekvenciákat engedik át. Minden nap, amikor jön a gyerek az anyjával "fürödni", egy kicsit másképp szűrik a hangot. A hang, valamint az, hogy a gyerek vízben van, mint mielőtt megszületett volna, emlékezteti a gyermekeket arra az időszakra, amikor minden nagyon szép és nagyon jó volt. Az utolsó nap, mikor már frekvencia szempontjából a 9. hónap végén járnak, akkor a papa is bejön - ez az 1. alkalom, amikor a papa bejön -, a mama kiveszi a gyereket a vízből, odaadja a papának, s abban a pillanatban megváltozik a hang szűrése. Ekkor hallja először a gyerek a mama hangját s Mozartot kívülről. Ekkor a papa megtörli a gyereket, s vége a terápiának. Ezt a terápiát hiperaktív gyerekekkel csinálják, akikkel iskolában nem lehet csinálni semmit vagy olyanokkal, akik dyslexiások vagy asztmások. Óriási eredményeket érnek el ezzel a módszerrel. Szóval ezt lehet csinálni az ilyen gyerekekkel, ez ugyanolyan, mint a hipnózis. Itt is újjászületik a gyerek, minden trauma nélkül. Amikor az anya kiveszi a vízből s átadja az apának, aki átöleli, akkor szimbolikusan megszületett, minden trauma nélkül. Attól fogva ezek a problémák megszűnnek, ha nem is 100 százalékig, de 80 százalékig igen. Elég komplikált megépíteni egy ilyet, de lehetne..."
(Feldmár András - A Tudatállapotok Szivárványa,XI. tétel - 1992. december 3., KönyvFakasztó Kiadó, 2007)
 
  
 ~

~~

~
 
 
Hogy épült-e azóta ilyen felénk, azt nem tudom, de a fenti írásokból egyértelműen kiderült,
hogy Mozart zenéjének jó, mondhatni gyógyhatása van a magzatokra és csecsemőkre egyaránt. 
 (A művek intelligencia - fejlesztő képességét most ne firtassuk!)
 
Pár éve a munkatársnőim - szinte láncreakciószerűen, egymásnak adva a stafétát - várták a babát, mi pedig, hogy ki lesz a következő közülük. E fura jelenség - mármint, hogy évekig semmi, aztán egyszerre mindenki -, és a fenti sorok ill. a boltokat gombamód elárasztó Baby Mozart CD- ék felkeltették az érdeklődésemet e lemezekkel kapcsolatban. Jópárat meg is hallgattam közülük, de sajnos meg kellett állapítanom, hogy a készítőik nem tettek egyebet, minthogy a népszerű alkotások lassú tételeit egy lemezre válogatták. Sem a dalok sorrendjében, sem másban nem véltem felfedezni semmilyen szándékosságot - úgymond koncepciót - így sajnos a lemezekről elsőre lerítt, hogy különösebb műgond nélkül készültek, csupán a zenepiac egy újabb fogásaként. Ezért is döntöttem úgy, hogy időt szentelek a témának és készítek egy olyan összeállítást, amely legalább nekem tetszik. Annak idején ezt minden várandós hölgy ismerősöm megkapta ajándékba, most pedig abban a reményben, hogy másnak is kedve telik benne, e helyen közreadom. Kérem, fogadják szeretettel:
 
m

Cím / Előadó Lejátszás Nagyság Hossz
Angyali muzsika
Mozart

82.3 MB 59:56 min

 
1001 komolyzenei felvétel : Dvořák - F- dúr vonósnégyes, Op. 96
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu
2011. október 18. kedd, 17:38

altAz idei Gramofon-díjkiosztó abszolút nyertese a cseh(szlovák) Pavel Haas kvartett, akik nemcsak a saját kategóriájukban lettek elsők, de az „Év felvétele” is az övék lett. A komolyzenei élet Oscarjaként számon tartott díjat idén Dvořák 2 vonósnégyesének a felvételéért vehették át.
(12., F- dúr ill. 13., G-dúr kvartett)

 Veronika Jarůšková férje után beleszeretett annak zenekarába, a Škampa kvartett-be is. Ekkor határozta el, hogy Ő is alapít egy vonósnégyest, melyhez fiatal prágai zenészeket keresett maga mellé. Mindez 2002- ben történt. Azóta a több tagcserén is átesett négyesben az első hegedűs hölgy férje is helyet foglalt.

Mentoraik, ill. tanítóik között több neves hazai és külföldi zenekar tagjai is szerepelnek, mint pl. a Quarteto Italiano, a Borodin Quartet, az Amadeus Quartet, vagy épp a Smetana Quartet, melynek tagjai közül azóta többen is saját zenekart alapítottak és kiknek felvételeit az 1001 komolyzenei felvétel... című könyv is ajánlotta (Škampa és Vlach kvartettjét).

 A zenekart a következő videoklipben Carl Vine méltatta: http://www.youtube.com/watch?v=i-6ZfHsNmAw&feature=related

alt


A díjnyertes albumon szereplő két mű közül ezúttal azt a darabot ajánlom figyelmükbe, amely a fentebb említett könyvben is szerepel. Ez nem más, mint a „világ egyik legnépszerűbb kamaraműve”, az F-dúr vonósnégyes, Op. 96, amely magyarul a köztudatban, mint „Néger” kvartett honosodott meg. Ennek oka talán az is lehet, hogy a cseh zeneszerző az Amerikában töltött évei alatt néger spirituálékkal is foglalkozott. E művének komponálása viszont egy cseh kolóniához, az Iowa állambeli Spillville városkához köthető.

Szláv táncok tengerentúli sikere után a szerző meghívást kapott a York- i Nemzeti Zenei Konzervatórium igazgatói állására, melyet 1891- ben el is foglalt. Családjával együtt három évet töltött Amerikában. Az utolsó évben, 1893 nyarán - melyet Spillville- ben töltött - írta meg a nemzetközileg „American” néven jegyzett vonósnégyesét, melyről a következő videoklipben Catherine Kemp mesél : http://www.youtube.com/watch?v=nfD8NLvsL8s

Magyarul Pándy Marienn hangversenykalauzában olvashatunk róla:

"Az F-dúr vonósnégyes kevéssel az Új világ-szimfónia befejezése után keletkezett, így mintegy leszűrtebb, differenciáltabb utóhangja a szimfóniában kifejezett honvágynak és az amerikai népzenei impulzusoknak. De kifejezője egyúttal annak a megkönnyebbülésnek is, amelyet a New York-i működéssel együtt járó, fárasztó közéleti szereplés és társadalmi kötelezettségek után a nyaralóhely csendje és a természet közelsége jelentett Dvořák számára. Ezt a fellélegzést és önfeledt derűt érezteti a vonósnégyes első és utolsó tétele, míg a lassú tétel és a scherzo a magány szemlélődő hangulatát és a hazagondolás újult nosztalgiáját érzékelteti.

A rendkívül gazdaságos módon elrendezett zenei anyag — a mű Dvořák legrövidebb kamarazenei kompozíciója — telve van pompás témákkal, amelyeknek arcéle semmi máshoz nem hasonlítható, egyedi ritmikai és dallami leleménnyel rajzolódik ki, és ha magán viseli is a cseh és az amerikai népzene egy-egy jellegzetes dallamfordulatának vagy harmóniai árnyalatának jegyét, mégis a zeneszerző egyéni invenciójának remeke.

Elég, ha bizonyításképpen a mű első témájára utalunk, amely a két hegedű halk tremolójának sejtelmes hátteréből a brácsa szólamában rajzolódik ki: négy üteme a dallamelemzésnek négy fejezetét tehetné ki, mivel önmagában is karakterisztikus valamennyi, és mégis, a négy együtt összefüggő, frappánsan fordulatos és dinamikus témát alkot.

Vagy figyeljük meg a második téma sajátságos hatását, a két hegedű ellenpontozó szólamából megszülető dallam és harmónia amerikai koloritját, amit egyébként a prímhegedűn felhangzó, „lépő” ritmikájú zárótéma is magán visel. A második tétel érzelmektől feszülő metodikája a „néger” és cseh népdal-elemeket művészi egységbe ötvözi. Alapérzése a fájdalom. Az egyébként oly változatos funkciót betöltő szólamok ebben a tételben statikussá merevednek: mindegyik hangszer úgyszólván mindvégig ugyanazt a szerepet tölti be (a brácsa például csak néhány ütem tartamára adja át a második hegedűnek azt a monoton tizenhatodon harmóniafelbontást, amely az egész tétel vigasztalan hangulatának szürke hátterét adja).

A Scherzo motivikus alapötletét nyújtó dallamforgácsot Dvořák — egy muzsikus honfitársa elbeszélése szerint — Spillville-ben egy madár csicsergéséből leste el (hasonlóan Bartók III. zongoraversenyének madárhangmotívumához, amit Asheville-ben hallott a zeneszerző).

A rondóformában írt Finale emperamentumos zenei anyaga hangvételében az első tételével rokon. Ez a kurjongató vidámság két ízben hallgat el, hogy átadja helyét egy áhítatos koráldallamnak, amit O. Sourek feltevése szerint (Antonín Dvořák. Werkanalysen II.) a zeneszerző a spillville-i Vencel-templom reggeli istentiszteletének megörökítése céljából szőtt bele művébe."

altA fiatal együttes - névválasztásával - Dvořák és Janáček tanítványa, az Auschwitzban fiatalon elhunyt zeneszerző, Pavel Haas emléke előtt tiszteleg. Legnagyobb sikereiket is eddig e három cseh zeneszerző műveivel aratták.Hírnevükkel a legjobb úton járnak, hogy a házi muzsikálásnak, melynek Csehországban mindig nagy hagyománya volt, esetleg egyfajta reneszánszát indítsák el. Ennek egyik kedvező előjele lehet talán az is hogy időközben 20.000 eladott példány után a Supraphon kiadótól átvehették a platinalemezt, mely manapság igazán nem megy hétköznapi számba.

Az ő lemezük mellet figyelmükbe ajánlom az 1001 komolyzenei felvétel...című könyv által legjobbnak kihirdetett verziót, a Pražák Quartet előadásában, továbbá az ott szintén ajánlott amerikai Emerson kvartett felvételét.

Mindehhez kellemes szórakozást kívánok!

Cím / Előadó Lejátszás Nagyság Hossz
Dvorák - F-dúr vonósnégyes
Pavel Haas Quartet

35.8 MB 26:26 min
Dvorák - F-dúr vonósnégyes
Prazák Quartet

43.4 MB 26:02 min
Dvorák - F-dúr vonósnégyes, Op
Emerson String Quartet

41.6 MB 32:44 min

 
1001 komolyzenei felvétel : Mozart 23. zongoraversenye
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu
2011. március 10. csütörtök, 04:32
Az idei komolyzenei Grammy-díjas albumok közül személyes kedvencemet, Mozart 23. zongoraversenyének felvételét ajánlom a figyelmükbe. Dupla öröm ez számomra, mert Mozart zongoraversenyei közül is ezt szeretem a leginkább és a „Mozart-zongoristák” közül is a díjazott, Mitsuko Uchida a kedvencem.

Ahogy a neve is elárulja, a művésznő japán származású. Édesapja révén- aki 5 évig volt oszták nagykövet – került Bécsbe (12 évesen) és aztán innen már nem költözött haza a szüleivel, ugyanis időközben a „bécsi zene” lett az új otthona. Ennek mindmáig az egyik legavatottabb előadója.

Mozart-, Beethoven- és Schubert-specialistának tartják., de a kortárs darabokat is előszeretettel tolmácsolja.

Az utóbbi időben több zenekarral volt-van „artist-in-residence” viszonyban, ami amolyan alkotóházi kapcsolat, mely fiatalabb művészek számára ösztöndíjjal jár együtt, a művésznő esetében viszont valószínűleg alkotói szabadságot biztosított.

Az egyik ilyen zenekar a Clevelandi Szimfonikusok, akikkel feljátszotta Mozart összes zongoraversenyét. Melyek közül a fent említett darabot díjazták idén Amerikában. A 23. mellett a 24. zongoraverseny is megtalálható a lemezen.

Összehasonlításként egy korábbi legendás felvételét ajánlom még, melyet 1986-ban játszott fel a Jeffrey Tate által vezényelt Angol Kamarazenekarral.

A következő felvételen csak a szólista változik : Murray Perahia személyében. Ez a felvétel 1984-ből való. Az amerikai zongorista a legtöbbször ajánlott a Mozart zongoraversenyek tekintetében az 1001 komolyzenei felvétel...c. könyvben (bár nem e két darabot illetően).

Harmadiknak pedig egy Csehországban született bécsi zongorista, Alfred Brendel felvételét hallhatjuk, amelyen a St.Martin-in-the-Fields Kamarazenekar kíséri Neville Marrinerrel az élén.

Ezt a felvételt tűzte műsorára a Bartók Rádió is, midőn a zeneszerző születésének 250. évfordulója alkalmából egy - egy  felvétellel bemutatták Mozart összes művét.

 Az „angyali” muzsikához kellemes szórakozást kívánok és ígérem, hogy a fentebb említett zenészeket még hallhatjuk más alkalommal is!

Cím / Előadó Lejátszás Nagyság Hossz
Mozart : Piano Concerto No. 23 in A major, K 488
Mitsuko Utchida & The Cleveland Orchestra

43.1 MB 26:50 min
Mozart : Piano Concerto No. 23 in A major, K 488
Mitsuko Uchida & English Chamber Orchestra/Jeffrey Tate

24.2 MB 26:28 min
Mozart- Piano Concerto No. 23 in A major, K. 488
Murray Perahia & English Chamber Orchestra - Jeffrey Tate

37.9 MB 27:34 min
Mozart- Piano Concerto No. 23 in A major, K. 488
Alfred Brendel és St. Martin-in-the-Fields Kamarazenekar - Neville Marriner

23.7 MB 25:51 min
 
1001 komolyzenei felvétel : Csajkovszkij : Rómeó és Júlia - nyitányfantázia
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu
2011. február 21. hétfő, 02:53
Shakespeare Rómeó és Júlia c. műve természetesen több zenei alkotás ihletője. Ezek közül talán a legismertebb Csajovszkij nyitányfantáziája, melyről Pándi Marienn hangversenykalauzából a következőket tudhatjuk meg:

Csajkovszkij néhány évvel konzervatóriumi tanulmányainak befejezése után, egy pétervári látogatása alkalmával megismerkedett azokkal a fiatal művészekkel, akik az orosz nemzeti zene megújításában látták munkásságuk célját. Közülük különösen két zeneszerző, Balakirev és Rimszkij-Korszakov, valamint Sztaszov, esztéta és műbíráló tett rá mély benyomást. A velük való kapcsolat Csajkovszkij munkásságára is kihatott. E barátság jegyében születtek meg a hetvenes évek alkotásai, az ukrán népdal nyomán írt II. szimfónia, a Shakespeare Vihar-jára írt fantázia és a Rómeó és Júlia című nyitányfantázia. Ez utóbbi komponálására Balakirev ösztönözte Csajkovszkijt, és a mű ajánlása is neki szól. A nyitányfantázia első verziója 1869-ből való, a következő évben, illetve 1880-ban Csajkovszkij még két ízben átdolgozta a művet.


A zene nem követi pontosan Shakespeare tragédiájának cselekményét, csupán költői lényegét ragadja meg. A bevezetés a tragédia sötét hátterét vázolja. Majd Rómeó szerelme bontakozik ki, fájdalmasan és reménytelenül. A zene drámai alapgondolata - a két ellenséges indulatú család kíméletlen harca - izgatott, feszült hangulatú előkészítés után jut kifejezésre. Az ellenséges indulat végül valóságos harcban, kíméletlen öldöklésben robban ki. Mikor végre elcsendesedik, Júlia megkapó gyengédségű dallama hangzik fel. Ez a harmatos szerelem azonban ismét elvész a gyilkos összecsapásban, a leány érzelmének gazdagsága és fiatalságának minden ereje is kevés ahhoz, hogy a külvilág kegyetlenségével szembeszállhasson. Az utolsó csatazaj heves robaját a halál csendje váltja fel. Júlia halálát adja tudtunkra a zene, azonban másfelől Júlia diadalát is zengi a befejezésül felcsendülő, éteri tisztaságú dallam.

A mű 1870-es moszkvai bemutatója alkalmával a befejezés gyászinduló volt, Csajkovszkij ezen utóbb változtatott: vigasztaló kicsengéssel, a szerelem földöntúli hatalmának sejtetésével zárta le a kompozíciót.”

Az 1001 komolyzenei felvétel...c.könyvben a kritikusok a Claudio Abbado által vezényelt 1988-as felvételt ajánlották a köv. sorok kíséretében:

„Az olasz karmesterek már többször bizonyították, hogy különleges vonzalmuk van Csajkovszkij szenvedélyes tolmácsolásához. Claudio Abbado felvétele ezek közül is élénkségével tűnik ki.”

A második verzió is egy olasz karmester - Antonio Pappano - által vezényelt felvétel, melyet szintén ajánlanak e könyvben, akárcsak Fischer Iván felvételét. Természetesen egy orosz változatot is illik bemutatni, ez Vlagyimir Ashkenazy és a szentpéterváriak 1998-as lemezéről hallható, végül pedig az idősebb generáció kedvéért Karajan és a Berliniek - a Mester - „Karajan Gold” c. sorozatában megjelent felvételét.

Őszintén remélem, hogy ki-ki megtalálja a saját kedvencét az itt hallható felvételek között !

 

Cím / Előadó Lejátszás Nagyság Hossz
Csajkovszkij - Rómeó és Júlia
Chicago Symphony Orchestra - Claudio Abbado

37.6 MB 20:32 min
Romeo and Juliet - Fantasy Overture (1880 version)
Orchestra dell' Accademia nazionale di Santa Cecilia & Antonio Pappano

27.8 MB 20:14 min
Csajkovszkij - Rómeó és Júlia (nyitány)
Budapesti Fesztiválzenekar- Fischer Iván

17.3 MB 18:54 min
Csajkovszkij - Rómeó és Júlia
St. Petersburg Philharmonic Orchestra, Vladimir Ashkenazy

30.7 MB 18:44 min
Rómeó és Júlia (Fantázia nyitány Shakespeare müvéhez)
Berliner Philharmoniker - Herbert von Karajan

30.4 MB 22:06 min

 
1001 komolyzenei felvétel: Yo-Yo Ma és barátai - Az Öröm és a Béke dalai
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu
2011. február 08. kedd, 05:08

altAz 1001 komolyzenei felvétel oldalán ismét formabontó leszek - ezúttal a Grammy-díjak miatt. A sors fura játéka folytán az előadó személye viszont nem változik, mi több az előző album több zenésze is hallható lesz majd.

A Legjobb komolyzenei album kategóriában Mahler 8. szimfóniáját találták a legjobbnak az ítészek Michael Tilson Thomas és a San Francisco- i Szimfonikusok előadásában. E felvétel még sajnos nincs a birtokomban, viszont a másik lemez – az ún. „crossover”, vagyis a stílusok közötti (közvetítő), a komolyzenét más stílusokkal összebékítő lemez -, amit e kategóriában díjaztak, már régóta a kedvencem.

Ez nem más, mint a kínai Yo-Yo Ma Songs of Joy and Piece, vagyis Az öröm és a béke dalai c. ünnepi albuma, melynek elkészítéséhez ezúttal is barátait hívta segítségül és az eredmény ismét örömzene lett.

A „múltkori ismerősök” közül feltűnik az Assad testvérpár, Paquito D'Rivera, Cyro Baptista, Romero Lumambo és Nilson Matta, továbbá az elmúlt évben szintén díjazott Renée Fleming szopránénekesnő, a legtöbb Grammy-díjat magáénak mondható hölgy, Alison Krauss, a dzsessz zenészek közül Dave Brubeck és Diana Krall, a nemsokára bemutatásra kerülő japán ukulele-játékos, Jake Shimabukuro és még sokan mások...


A kategóriához híven számtalan stílusban hallhatók dalok az albumról, mely a címét sem hazudtolta meg, ugyanis
dalaiból tényleg sugárzik a Béke és az Öröm!

U.I.: Bár ez egy karácsonyi lemez, de abból a fajtából, melyet bárhol, bármikor meg lehet hallgatni.
Tegyenek vele Önök is egy próbát!

m

Cím / Előadó Lejátszás Nagyság Hossz
Egy óra Yo-Yo Ma- val
Az öröm és a béke dalai

55 MB 60:05 min

 

 
A "francia kapcsolat"
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu
2011. január 25. kedd, 02:56

altAz 1001 komolyzenei felvétel...c. sorozatomban e héten olyan felvételek kerülnek bemutatásra, melyek nagy hatással voltak Antonio Carlos Jobimra.

Elsőként egy olyan albumról válogatok, melyet a Párizsban született kínai származású csellóművész, Yo-Yo Ma készített brazil zenésztársaival - még 2002-ben New York- ban.

A lemez főként Brazília komolyzenei értékeire összpontosít, így hallhatjuk a „brazil Bartók”, Heitor Villa-Lobos szerzeményeit éppúgy, mint az ő példaképe, Pixinguinha vagy Camargo Mozart Guarnieri dalait. Emellett - zeneszerzőként - szerepel a jazz világából ismerős Baden Powell is egy dallal. Mindnyájan Párizsban váltak világhírűvé és tették azzá hazájuk zenéjét is.

alt

 

A CD füzete e „francia kapcsolat”- on kívül a természetfölötti állandó jelenlétét hangsúlyozza az országgal és kultúrájával kapcsolatban: „Brazíliában az Istenek és az emberek olykor szinte szétválaszthatatlan, boldog egységben élnek.” - írta Jorge Amado; vagy John Updike szavait idézve: „Brazília számomra a Föld azon ritka helyeinek egyike, ahol a képzelet még gyakran otthonra lel.”


E sorokkal ajánlom figyelmükbe a lemezt, melyről külön is meghallgatható Jobim két szerzeménye a jobb oldali képen látható Rosa Passos csodálatos előadásában.

 

Obrigado Brazil m       Chega de Saudade m       O Amor em Paz  m

Cím / Előadó Lejátszás Nagyság Hossz
Obrigado Brazil
Yo-Yo Ma & his friends

36.7 MB 32:05 min
Chega de Saudade
Yo-Yo Ma & Rosa Passos

4.9 MB 4:16 min
O Amor em Paz
Yo-Yo Ma & Rosa Passos feat. O.Castro-Neves

4.4 MB 3:52 min
Válogatás különbözö müvekböl
Claude Debussy

32 MB 23:20 min

 

Claude Debussy műveiből m      

 

A „komolyabb” zeneszerzők közül Jobimmal kapcsolatban általában Debussy nevét említik meg.
Így tőle is hallhatunk egy rövidebb összeállítást, melyet anno egy olasz hölgyismerősöm kérésére készítettem,
kinek egy meditatív tánchoz volt szüksége ilyen jellegű zenére ebből a korszakból.
Lerajzolta a zenei ívet és megmutatta azt a mozdulatsort,
mely leginkább a capoeira- ra hasonlított, és amelyhez zenét keresett.

Mindenesetre e rövid összeállítás éppúgy betekintést enged Debussy világába,
mint ahogy felfedezhető benne a Jobimmal való zenei rokonság.

 

 

 
1001 komolyzenei felvétel : Beethoven 5. zongoraversenye
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu
2011. január 19. szerda, 03:28


alt

E heti választásom apropója két születésnap: jan.19 - én lesz 56 éves Sir Simon Rattle, 20 - án pedig kerek 60 éves Fischer Iván. Mindketten korunk sztár-karmesterei (ha van ilyen?) és mindkettejük életművének egyik csúcsa a következő, bemutatásra kerülő darab, nevezetesen Beethoven 5. „Emperor” című zongoraversenye, melyet telítettsége, gazdagsága miatt zongorára és zenekarra írt szimfóniának is szoktak nevezni.

Sajnos ezt a művet - siketsége okán - a szerző már nem vihette maga közönség elé. 200 éve, 1810-ben F.Schenider mutatta be a lipcsei Gewandhaus zenekar hangversenyén- óriási sikerrel !

alt

 

Az "1001 komolyzenei felvétel, amit  hallanod kell..." című, ezidáig sajnos csak angolul megjelent könyvben egyértelműen a Simon Rattle által vezényelt Bécsi Filharmonikusok és Alfred Brendel közös produkciója vitte el a pálmát, de a Fischer Iván zenekara, a Budapesti Fesztiválzenekar és Richard Goode közös felvétele akkor még nem látott napvilágot. Később ezt a felvételt is a lehető legmagasabb szinten díjazták. Bekerült az év 3 legjobb zenekari albuma közé és ugyanabban az évben Fischer Ivánt életműdíjra is jelölték. (Itt jegyzem meg, hogy az idei Grammophone-díjak jelöltjei között is szerepel egy albuma, mi több ott van Kocsis Zoltán lemeze is!).

Összehasonlítás gyanánt tehát kínálta magát a két felvétel, melyhez jó szórakozást kívánok Önöknek !

 
Cím / Előadó Lejátszás Nagyság Hossz
Beethoven 5. zongoraversenyének I. (Allegro) tétele
Alfred Brendel és a Bécsi Filharmonikusok, Simon Rattle vezényletével

33.4 MB 21:04 min
Beethoven 5. zongoraversenyének II. és III. tétele
Alfred Brendel és a Bécsi Filharmonikusok, Simon Rattle vezényletével

30.6 MB 19:00 min
Beethoven 5. zongoraversenyének I. (Allegro) tétele
Richard Goode és a Budapesti Fesztiválzenekar, Fischer Iván vezényletével

18.2 MB 19:52 min
Beethoven 5. zongoraversenyének II. és III. tétele
Richard Goode és a Budapesti Fesztiválzenekar, Fischer Iván vezényletével

21.5 MB 17:14 min
 
1001 komolyzenei felvétel : Ravel - Bolero
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu
2011. január 10. hétfő, 02:37
bolero1A múlt héten hallhattuk Angelique Kidjo csodálatos előadásában Ravel Bolero-ját, így adta magát a helyzet, hogy e héten ezt a művet hallgassuk meg több legendás verzióban.

A mű egy véletlennek köszönheti születését, ugyanis Ida Rubinstein, a Párizsban élő orosz koreográfus felkérte Ravel-t Albéniz Iberia c. zongoraművének hangszerelésére, melyet a zeneszerző el is vállalt, ám idővel a fülébe jutott, hogy más már dolgozik ugyanezen, egy másik produkció számára és jogilag már le is védte. Így abbahagyta a munkát és egy másik ötletén kezdett el dolgozni:

„Egy olyan mű koncepcióján, amelyben ugyanaz a téma ismétlődik egyre nagyobb hangerővel, s mindig más és más hangszereléssel és melyben a ritmus megrögzött állandóságát a pergődob ütései alkotják.”

Bár eleinte megosztotta hallgatóságát, Toscanini által komolyzenei világslágerré vált, annak ellenére, hogy Ravel mindvégig ellenezte az olasz karmester – szerinte túlságosan gyors tempójú – felfogását.

Mára alig akad ember ki ne ismerné e művet. Hogy az 1001 komolyzenei felvétel, amit hallanod kell...c. könyv szerkesztői mely felvételeket ajánlották a számtalan verzió közül ?

Íme:

Egyöntetűen a holland Jos van Immerseel által dirigált Anima Eterna 2005 -ös felvételét vélték a legjobbnak. Érdekességként megtudhatjuk a tájékoztatóból, hogy a karmester tanulmányozta Ravel saját felvételét és korabeli hangszereket is használt a modern változatban.

Emellett még két ajánlott változatot mutatok be: az első Seiji Ozawa és a Bostoni Szimfonikusok, a második pedig Jean Martinon és a Paris Orchestra, felvétele.

A sorban a negyedik felvétel Jacques Loussier feldolgozása 1999 - ből, mely a jazz és a komolyzene határán mozog, és végül megismétlem a benini Angelique Kidjo felvételét - hátha valakinek máris hiányozna :)

Cím / Előadó Lejátszás Nagyság Hossz
Ravel - Bolero
Anima Eterna - Jos van Immerseel

19.3 MB 16:54 min
Ravel - Termpo di Bolero moderato assai
Boston Symphony Orchestra/Seiji Ozawa

20.8 MB 15:09 min
Ravel - Boléro
Jean Martinon - Orchestre de Paris

13.8 MB 15:03 min
Ravel - Bolero
Jacques Loussier Trio

15.8 MB 17:16 min
Lonlon (Ravel's Bolero)
Anglique Kidjo

6.7 MB 4:55 min

 
<< Első < Előző 1 2 Következő > Utolsó >>

1. oldal / 2